Így van hatással az életedre a jegybanki alapkamat

Ha először hallasz a jegybanki alapkamatról, könnyen lehet, hogy nem mond semmit neked ez a két szó, és azt érzed, nincs semmi közöd hozzá, és hatással sem lesz az életedre. Bár közvetlenül valóban nem fog változtatni a mindennapjaidon, egyes esetekben bizony könnyen lehet, hogy te jársz rosszul, ha emelkedik vagy csökken a kamat mértéke. Mi az az alapkamat, milyen helyzetekben hathat ki rád, és mit tudsz tenni, hogy ne legyél a változásoknak kitéve? Lépésről lépésre elmagyarázzuk.

Mi az a jegybank?

Az a pénzügyi létesítmény, mely egy adott ország monetáris politikáját irányítja és szervezi. Feladatai közé tartozik többek között:

1. az infláció alacsony szinten tartása, az árak szintjének stabilizálása,

2. a gazdaság rendszerének fenntartása,

3. a további növekedés biztosítása,

4. statisztikai célú feladatok kialakítása

5. bankjegy és érme kibocsátása

6. deviza- és aranytartalék kezelése.

Ha a gazdaság növekedése biztosított, vagy ha éppen problémák adódnak, az ő feladata, hogy a körülményeket és a jövőbeli várható folyamatokat mérlegelve változtasson, igazítson a jegybanki alapkamat mértékén is.

Magyarország esetében ezeket a feladatokat az MNB, vagyis a Magyar Nemzeti Bank végzi. Ez alapvetően egy független szerv, viszont ez nem jelenti azt, hogy teljes önállóságot is élvezne: az adófizetők pénzéből működik, továbbá a jegybank elnökét a köztársasági elnök jelöli ki egy hétéves időtartamra, valamint az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettsége van.

Mit jelent a jegybanki alapkamat?

Ez egy olyan százalékos referenciaérték, melyet a fentebb említett intézmény határoz meg és fizet a kéthetes lejáratú kötvények után azoknak a bankoknak, amelyek a Magyar Nemzeti Banknál helyeztek el kötvényeket. Azonban a jegybanki alapkamat funkciói nem merülnek itt ki, ez a gazdaság sok más területére is hatással van egyfajta referenciaként.

A legfontosabb célja az MNB-nek az infláció alacsonyan tartása. Az alapkamat értékét ezért aszerint mozgathatja a jegybank, ahogy éppen a helyi gazdasági helyzet azt megkívánja.

Ha például nagy mértékű a gazdasági fejlődés, ami az árak, majd a bérek gyors emelkedéséhez vezet (mint amit most tapasztalunk), az alapkamat értékét is emelni kell, hogy az infláció lehetőleg stabil maradjon. A vállalatok ugyanis a jegybanki alapkamat növelésével arányosan drágábban kapnak hitelt is, ami visszafogja a beruházásaikat, ezáltal nem szaladnak el annyira az árak, a fejlődés és az infláció egyensúlyba kerül.

A vállalkozások további növekedésére ugyanakkor egy túlzott emelés negatívan hathat, így ezzel is óvatosan kell bánni.

Hogyan hat az én életemre a jegybanki alapkamat?

Természetesen az, hogy az MNB változtat a kamat értékén, közvetlen hatással nem lesz rád, hiszen ez alapvetően csak egy, a pénzpiacon lezajló folyamat.

Viszont, ha belegondolsz, a bankokkal te már jó eséllyel kapcsolatban állsz, és itt már könnyen belátható, hogy innentől rád is hat egy ilyen változás: ha ez az alapkamat magasabb, akkor a bankok általában magasabb betéti kamatokat adnak. Ennek persze a másik oldala, hogy az új hiteleket (és a változó kamatozásúakat is) előbb utóbb drágábban kell kínálja.

Ez nem azt jelenti, hogy ha az alapkamat változik, akkor másnap minden lakáshitel és bankbetét kamata is magasabb lesz minden banknál, de előbb utóbb ez meg fog látszani a pénzügyi termékek kondícióin.

A fix kamatozású hiteleknél máshogy változhatnak a kamatok.

Ha fix kamatozású hiteled van (például lakás- vagy jelzáloghitel), akkor ez a veszély téged nem fenyeget, hiszen a legelején egy meghatározott összeget írtál alá, ezért nem tehetnek ki az ilyen változásoknak, amiről nem volt szó a szerződésben sem. Legalábbis addig a határidőig, ameddig a kamat rögzítésre került. Utána a kamat már lekövetheti a piac változását.

Jellemzően a hosszútávú kamatokra nem hatnak ki az efféle változások, azokat sokkal inkább a gazdasági helyzet formálja, viszont a rövidebbeknél nem ritka, hogy időközben is változhat a kamat mértéke, melyet a bank gyakran például az aktuális alapkamat-érték szerint fog mozgatni.

Kihat még ez rám máshogyan is?

Igen, akár még a havi béred értékét is meghatározhatja, milyen irányba mozdul a jegybanki alapkamat. Ha például csökken az alapkamat, az a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a vállalkozók könnyebben juthatnak hitelhez, ami a további fejlődésüket és bővülésüket is szolgálhatja.

Ha pedig a vállalkozónál minden rendben van, akkor további munkaerőre lesz szükségük, ami egyrészt azt is jelentheti, hogy további alkalmazottakat vesz fel, másrészt a fizetésed is pozitív irányba mozdulhat.

Ha a csökkenésnek csak előnyei vannak, mégis mire jó az alapkamat emelése?

Sajnos az éremnek itt is két oldala van, vagyis nem csak előnyei lehetnek egy ilyen lépésnek: ha csökken az alapkamat, az magával hozzá az ország pénznemének, vagyis esetünkben a forintnak a gyengülését. Illetve válságok esetén gyakori védelmi reakció, hogy az alapkamatot feljebb emelik, ezzel is mérsékelve az inflációt, tehát a másik intézkedésnek is van célja és praktikus oldala.

Láthatod, hogy nem könnyű döntés, mikor érdemes változtatni ezt a százalékos értéket, hiszen mindkét esetben lesznek előnyök és hátrányok.

Nyilván a bank számára is az a legkedvezőbb, ha minden „szép és jó”, hiszen stabil helyi és globális helyzetekben könnyebb előre tervezni. Azonban a 2008-as és 2020-as év két látványos példa arra, milyen váratlan helyzetek adódhatnak, melyekre a Magyar Nemzeti Banknak – éppúgy, mint sok más ország jegybankjának – szintén fel kell készülnie.

Nehéz viszont jó vagy rossz döntésekről beszélni, sokkal inkább a „valamit valamiért” elv fog érvényesülni, és azt kell eldönteni, mi a fontosabb, és mi a kisebb veszteség.