Útlemondási biztosítási szabályzat

1. Biztosító adatai:
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51.; telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.)
Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A. (székhelye: 20, Rue Eugéne Ruppert, L-2453 Luxembourg), nyilvántartó cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxembourg, cégjegyzékszáma: B 61605, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxembourg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxembourg, Bureaux: 7, boulvard Joseph II,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.  
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.

2. Biztosított
Biztosított az a természetes személy (fogyasztó), aki az utazási iroda által szervezett utazásra (min. 15 fôs csoport esetén) jelentkezik, és a jelentkezéssel egy idôben a részvételi díjba beépített útlemondási biztosítási díjat kifizeti (vagy akinek a javára kifizetik).

3. Szerződő
Szerzôdô, az utazásszervezô vállalkozás vagy természetes személy (fogyasztó) aki az utazásra történő jelentkezéskor az elôleget vagy a teljes részvételi díjat és ezzel egyidejuleg a részvételi díjba beépített útlemondási biztosítási díjat befizeti.

4. A szerzôdô tájékoztatási kötelezettsége
Ha a szerzôdést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

5. Belépés a szerzôdésbe
5.1. Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
5.2. Ha a biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelôs. A szerződésbe belépô biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit –ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

6.Kedvezményezett
6.1. Kedvezményezettnek minôsül: a szerzôdésben megnevezett személy;ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a biztosított vagy örököse.
6.2. A szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a fedezet igazoló dokumentumot megsemmisítették és új fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki.
6.3 Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
6.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszunik.
6.5. Kedvezményezett a szabályzat szerint ebben a minôségben a 16. pontban foglaltak szerint – a Biztosító szolgáltatására jogosult.

7 . A szerzôdés megkötése
7.1. A biztosítási szerződés létrejöhet írásban, illetve fogyasztói biztosítási szerzôdés esetén a biztosító ráutaló magatartásával.
7.2. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához
egészségügyi kockázat felmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
7.3. Ha a szerzôdô fél fogyasztó, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra
van szükség, hatvan napon belül –nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.
7.3.1. A 7.3. szerinti esetben a szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázat elbírálási idô elteltét követô napon jön létre.
7.3.2. Ha a kockázat elbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
7.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

8. A Biztosító kockázatviselése
8.1. A biztosító kockázatviselése az utazásra való jelentkezést, illetve az elôleg és útlemondási biztosítási díj egyidejű megfizetésével a biztosítási szerzôdésben rögzített idôpontban kezdôdik és az utazás megkezdéséig:
– vonattal történô utazás esetén magyarországi indulásnál a vonat peronjára való fellépésig,
– külföldrôl induló egyéni vagy csoportos társas utazás esetén a biztosítás kockázata mindenesetben
a magyar határ átlépéséig,
– a magyar repülôtérrôl, illetve a magyar hajóállomásról történô indulás esetén a jegykezelés (checkin)
befejezéséig,
– egyéb társas út esetén a csoportprogramban meghirdetett magyarországi indulási helyére történő érkezésig,
– az egyéni személygépkocsival történô utazás esetén a magyar országhatár átlépéséig tart.

9. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
9.1. A szerzôdô fél köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
9.2. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
9.3. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
9.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
9.5. A szerzôdô fél, Biztosított a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettségének keretén belül köteles a biztosítót tájékoztatni, ha ugyanarra a vagyontárgyra más biztosítónál biztosítási szerzôdést kötött.

10. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
10.1. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
10.2. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszunik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
10.3. Ha a szerzôdés egyidejuleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

11. A szerzôdés lehetetlenülése; érdekmúlás
11.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszunt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszűnik.
11.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné
vált vagy a biztosítási érdek megszunt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszunik.

12. A díjfizetési kötelezettség
12.1. A jelen biztosítási szabályzat alapján létrejövô biztosítási szerzôdés egyszeri díjas, így a Biztosított a biztosítási díjat a díjszabás szerint meghatározott mértékben, a teljes biztosítási idôszakra, a jelen biztosítási szabályzaton alapuló biztosítási szerzôdés megkötésekor köteles megfizetni.
12.2. A biztosítás díja: megegyezés szerint.
12.3. A jelen biztosítási szerzôdést értékesítô biztosításközvetítô ( függô, független ) jogosult az ügyféltől összegszeruségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében, továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerzôdést megkötni.

13. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a Biztosított utazásképtelensége. A biztosítási esemény akkor következik be, ha a Biztosított – a szabályzatban meghatározott – utazásképtelensége miatt a lefoglalt és részben vagy teljes összegben befizetett utazást megkezdeni nem tudja.

14. A Biztosított utazásképtelensége
a) Az utazásképtelenség idôpontja: az utazásképtelenség idôpontja minden esetben az eseményre, betegségre okot adó körülmény kezdônapja. Az esemény bekövetkezését követôen a biztosított köteles az útját az utazási irodánál 2 napon belül lemondani és ezt követôen a bejelentést a biztosító felé megtenni.
b) ha a Biztosított saját maga, vagy házastársa, a szülő házastársa vagy élettársa, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, és a nevelőszülő, a testvér, vagy a vele azonos lakcímre bejelentett élettársa elhalálozik,
c) ha a Biztosított saját maga vagy házastársa, a szülő házastársa vagy élettársa, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, és a nevelőszülő, a testvér, vagy a vele azonos lakcímre bejelentett élettársa heveny megbetegedése vagy balesete miatt a Biztosított az utazást megkezdeni nem tudja, (feltéve, ha ezek az okok az utazásra történt jelentkezéskor még nem állottak fenn), (szülôvel, nagyszülôvel együtt utazó kiskorú gyermek esetén a szülô, nagyszülô utazás-képtelensége a kiskorúra minden esetben kiterjed)
d) ha a Biztosított vagy a vele együtt utazó a 14/b. és a 14/c. pontokban felsorolt hozzátartozója (krónikus betegségének akut állapotrosszabbodása miatt a Biztosított az utazást megkezdeni nem tudja, és ezt a tényt orvosi vélemény alátámasztja. A biztosító jogosult saját orvosszakértőjével ezt a tényt személyesen ellenőrizni.
e) ha az utazási szerzôdés megkötése a Biztosítottal együtt összesen két személy részére (megállapíthatóan és azonosíthatóan) történt, és a másik személy is rendelkezik a Biztosító érvényes útlemondás biztosítási szerzôdésével, a másik személy elôzmények nélkül bekövetkezô betegsége, balesete illetve halála esetén is jogosult a Biztosított útjának lemondására.
f) ha a Biztosított lakásában betöréses lopást követnek el, vagy a lakást tuz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, felhôszakadás, hónyomás, jégverés, földcsuszamlás, földrengés, kô és földomlás, légijármű, és muhold lezuhanása kár érte és a Biztosított otthoni jelenléte az utazás idôpontjában feltétlenül indokolt.
A felsoroltakon kívül a Biztosító más jogcímen térítést nem nyújt!

15. Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség
15.1. A szerzôdô fél és a biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a szerzôdô fél és a biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
15.2. A szerzôdô fél és a biztosított a biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
15.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

 

16. A Biztosító szolgáltatása
16.1. A Biztosító az utazás megkezdése elôtti 35 napon belüli (egyéni szállásfoglalás esetében 45 napon belüli) lemondás esetén (kockázati esemény bekövetkezésekor) a Biztosított részére kártérítési összegként , az önrésszel csökkentett lemondási költségét téríti meg, feltéve,hogy a Biztosított ezt az összeget a lemondás napjáig az utazási irodának megfizette. Ezt az összeget az utazási iroda igazolja – mellékelve a 18.6 pontban említett bizonylatokat – az útlemondási kárbejelentô nyomtatványon.
16.2. A lemondási költség: az utazási iroda által felszámolt – az utazási szerzôdésbôl eredô, a lemondásig felmerült tényleges és bizonylatokkal igazolt – költsége, melynek maximális nagysága a részvételi díj 100%-a lehet.
16.3. A 35 napon túli szállásfoglalás és 45 napon túli lemondás esetén felszámolt költségekre az útlemondási biztosítási díj nem nyújt fedezetet kivéve, ha az utazási iroda (utazásszervezô) az utazási szerződésében a 35 napon, szállásfoglalás esetén 45 napon túli lemondás esetére a jogszabálynak (281/2008 (XI.28.) Korm. rend.), megfelelô mértéku bánatpénzt kötött ki.
16.4. A bánatpénz kikötésére legfeljebb az utazás megkezdését megelôzô 60. napig kerülhet sor.
A bánatpénz kiköthetô legmagasabb értéke: az utazási csomag árának maximum a 10%-a.

17. Önrész
Az utas által fizetendô önrész – az útlemondási biztosítási díjon felül – a lemondási költség 20%-a. A fizetendô önrész a kárrendezéskor kerül levonásra.

18. Kárbejelentés, Kárrendezés
18.1. A biztosítási esemény bekövetkezését követôen a Biztosított köteles az utazásképtelenség bekövetkeztét követô 2 munkanapon belül az útlemondási szándékát írásban az utazásszervezô vállalkozásnál bejelenteni, ezt követô 2 munkanapon belül a kárbejelentést a Biztosító felé megtenni.
18.2. Amennyiben az utazásképtelenséget követôen a bejelentés a 18.1. pontban megadott határidôn belül nem történik meg úgy a Biztosító a megbetegedés kezdeti idôpontját tekinti útlemondásiidőpontnak. A Biztosított köteles a Biztosítóval a biztosítási eseménnyel kapcsolatos minden tényt közölni és a Biztosítónak a jogalap tisztázásához szükséges információkat megadni.
18.3. A Biztosítót érintô – a 14. pontban részletezett utazásképtelenségi indokok alapján történő – lemondások esetén az utazásszervezô vállalkozás minden esetben köteles kiállítani az útlemondásikárbejelentô nyomtatványt.
18.4. A károk rendezése a Biztosító Központi Kárrendezési Irodájában történik (1143 Budapest, Stefánia út 51.telefon: 460-1500).
18.5. Bizonyítási Kötelezettség
A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
18.6. Benyújtandó Okiratok
A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követô 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani: Körzeti orvosi kezelôkarton másolat, rendelôintézeti szakorvosi vagy kórházi szakorvosi ambuláns lap, vagy kórházi zárójelentés másolata, mely tartalmazza a diagnózist és a kezeléssel kapcsolatos adatokat,orvosi naplószámot. Jogerős öröklési bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, halotti bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, rokonsági fokot igazoló dokumentum, rendôrségi, tuzoltósági vagy biztosítói igazolás, Személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulási nyilatkozat, egyéb hivatalos okmány. Az utazási iroda által kitöltött és bizonylatokkal alátámasztott (eredeti befizetési pénztárbizonylat, eredeti számla, nyugta lemondási költségekrôl szóló számla, a visszafizetést igazoló pénztárbizonylat, banki átutalás bizonylata/bankszámlakivonat adott sora) Kárbejelentő nyomtatvány, részvételi jegy, jelentkezési lap, utazási szerzôdés melléklete / általános szerzôdés, utazási ajánlat, utazási feltétel
A kárbejelentô nyomtatvány mellé mellékelni kell az Utazási Iroda által alkalmazott – és az utas által
aláírt – utazási feltételeket (utazási szerzôdést) valamint a kárbejelentô nyomtatványnak tartalmaznia kell az Utazási Iroda által esetlegesen kalkulált utasbiztosítás összegét is.
18.7. Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeirôl a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
18.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetôeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot a biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
18.9. A Biztosító Szolgáltatásának Esedékessége:
A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követô 20. nap elteltével válik esedékessé.
18.10. Biztosító a jelen biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/ Szerzôdô), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelybôl az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
18.11. A Biztosító fenntartja a jogot, hogy ezen biztosítás díját a befolyt díjak, és a kifizetett kártérítések arányát figyelembe véve közös megegyezéssel módosíthatja.
18.12. A Biztosító a Biztosított – vagy annak halála esetén az örökös – részére fizetendô kártérítési összeget forint fizetôeszközben téríti meg.

19. Titoktartási kötelezettség és a személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszonzbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik;

A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyílvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény ( Bit.) 135§ (1) bekezdésben meghatározottcéltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha a törvény

biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes
képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban
felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.


A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári ügyben, vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata
során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben
eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési eljárásban
eljáró fôhitelezôvel,Családi Csôdvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyujtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a fedezet igazoló dokumentum nyilvántartást vezetô Hivatallal,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az
ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot
kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási
Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármu
javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvv
izsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv
vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.
A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés
megjelölése is.]
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n, és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a , p) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.


A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
A Bit. 138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá eső kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl,
valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmuködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.137. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.


A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel,
új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bunszövetségben vagy
bunszervezetben elkövetett buncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy
kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel,
terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bunszövetségben vagy bunszervezetben elkövetett buncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bunüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bunüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként muködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás
abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott
adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének
megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon
biztosított.
A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre
történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.



Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyu vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év
elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása
esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b), f) és
j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási
jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási,
illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat
kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem
jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszunt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek
kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok
kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse,
illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést
szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító és a viszontbiztosító
alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító muködésével kapcsolatban
tudomására jutott üzleti titkot – idôbeli korlátozás nélkül – megôrizni.
A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevôszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszeruségét és célszeruségét
ellenôrzô Kormány által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel,
f) vagyonellenôrrel,
g) Információs Központtal,
h) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében
– az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezôgazdasági igazgatási
szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló,
gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a
FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság
(a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai
Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november
24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet)
megfelelôen.

A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata
során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás
keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi
azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a pénz-, tôke– és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben
meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása
nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy
részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak
vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszunése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdeku adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosítók közötti adatcserével összefüggô adatkezelés
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdôdôen jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának
megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében, (I) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási
szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
(II) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz
tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e)
pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá (III) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó
szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy elôzetes hozzájárulása
esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben
meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított
tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkeresô Biztosító a megkeresés eredményeként
tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés
eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az
érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott idôtartama meghosszabbodik az
igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek
az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására
az adat megismerését követô egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô
egy (1) évig kezelhetô. A megkeresô Biztosító az e célból végzett megkeresésrôl, és a megkeresés
teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a
biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a Bit.149§(8)–(10)
bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor
ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.
A megkeresô Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó,
tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja
össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a
felelôs.”
Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók
A Szerzôdô, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt
tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító
ügyfelének tekintendô (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megôrzésért – beleértve a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben
a jövôben rendelkezésre bocsátandó adatokat is – a Biztosító felelôs.
Személyes Adatnak minôsül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül
vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint
az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval
létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak
minôsül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerzôdés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével,
nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás
önkéntes. A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.éviLXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára
is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási
Titoknak minôsülô Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat (a
továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezelésérôl szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával
kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével,
nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam
alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény
érvényesíthetô.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak
minôsülô adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes
képviselôje, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést
ad. Harmadik Személynek minôsül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelôvel
vagy az adatfeldolgozóval. Nem minôsül Harmadik Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló
nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a
Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha
Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve
a különleges adatnak minôsülô Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel
módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelô vagy adatfeldolgozást
végzô adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul,
ha azt törvény lehetôvé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben elôírt feltételei teljesülnek, és a
harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes
adatok törvényben meghatározott megfelelô szintu védelme. Harmadik Országnak minôsülnek azok
az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minôsülnek EGT-államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek
mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését,
illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelezô adatkezelések kivételével
– azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelôen köteles az Ügyfél általa
kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszunt, vagy amelynek
kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez
nincs törvényi jogalap.



20. Panaszkezelés/Panaszfórumok/Bírósági vitarendezés
Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy
más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) elôterjeszthesse.
Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerzôdés teljesítésével összefüggésben panasz
terjeszthetô elô írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôjéhez címzett
levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1143 Budapest, Stefánia út 51., telefaxszám: (06-1)
461499; e-mail cím: info@colonnade.hu), illetôleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási idôben
az Ügyfélszolgálatunkon (cím:1143 Budapest, Stefánia út 51.; telefonszám:(06-1) 460-1400). Társaságunk
a panaszbejelentés beérkezésétôl számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát
a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen
eltelte esetén a fogyasztónak minôsülô ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz
fordulhat:
– Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôje (1143 Budapest, Stefánia út 51., levelezési
cím: 1442 Budapest, Pf.:101. ,telefonszám: (36-1) 460-1400, e-mailcím: info@colonnade.
hu. faxszám: (361) 4601499)
– Pénzügyi Békéltetô Testület ( a szerzôdés létrejöttével,érvényességével ,joghatásaival, és
megszunésével ,továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita estén )
(1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:36
1-489-9700, e-mailcím: pbt@mnb.hu,www.felugyelet.mnb.hu/pbt.)
– fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos panasz esetén
a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ MNB) cím: 1013 Budapest,Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi
Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e-mailcím:
ugyfelszolgalat@mnb.hu,
A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia út 51.) szemben megindítani.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia út 51.) szemben megindítani.

21. Mentesülés
A Biztosító mentesül a károk kifizetése alól, ha:
– a Szerzôdô, Biztosított elmulasztja a biztosítási esemény elôírásoknak megfelelô bejelentését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,
– a Szerzôdô, Biztosított megsérti a közlésre és a változás bejelentésre irányuló kötelezettségét és az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülmény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében,
– a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a Szerzôdô fél, Biztosított, a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozója okozta.

22. Kizárás
A biztosításból kizárásra kerülnek:
– sérelemdíj
– a Biztosított által harmadik személynek okozott károk,
– más biztosítással már fedezetbe vont károk,
– a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló
és lézersugárzásból eredő károk
– a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdete elôtt bekövetkezett esemény vagy fennálló állapot következménye miatti károk
– pszichiátriai és pszichés megbetegedések
– öngyilkosság vagy annak kísérlete,
– kozmetikai sebészet
– nem sürgôsségi jellegű orvosi kivizsgálás, kezelés és mutét,
– krónikus megbetegedés,
– alkoholos (0,8 ezrelékes véralkohol szint feletti) vagy kábítószeres befolyásoltság miatt vagy erre
visszavezethetô okokból szükségessé vált kórházi ellátás,
– szexuális úton terjedő betegségek,
– terhességre és annak következtében fellépô komplikációk,
– az útlemondási biztosítás érvényesség hatálya után kiállított, de az azt megelôzô idôre is visszautaló orvosi igazolások vagy leletek.

23. Megtérítési igény
23.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszunt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
23.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielégíteni.

24. A Biztosítás felmondása
A Jelen biztosítási szabályzat alapján megkötött biztosítási szerzôdés határozott idôre szól, így a biztosítási szerzôdés az idôtartam lejárta elôtt nem mondható fel.
26. A Biztosítás megszűnése
A biztosítási szerzôdés megszunik:
a.) a szerzôdés lehetetlenülése; érdekmúlás esetén,
b.) biztosítási időtartam lejártával,
c.) biztosítási tartam alatti egy biztosítási esemény bekövetkeztével.

26. Elévülés
Jelen szabályzatból eredô biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított 1 év alatt évülnek el.

27. A Biztosításra vonatkozó jogszabályok
Jelen szerzôdésben nem tárgyalt kérdésekben a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az irányadóak.

28. Értelmezô rendelkezések
28.1. A Ptk.8:1§(1) bekezdés 3. pontja szerint fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
28.2. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerint: vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
28.3. Utazásszervezô: Utazás szervezô e szabályzat alapján az, aki saját szervezésu vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldrôl belföldre, belföldrôl külföldre vagy külföldi utazásszervező által szervezett utat belföldön bizományosként értékesít, illetôleg külföldi szálláshelyet belföldön értékesít.


„Alulírott aláírásommal igazolom, hogy .................................................................. biztosításközvetítőtőla biztosítási szerzôdés megkötése elôtt a Colonnade Insurance S.A.-ról és a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének fôbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése) és a kalkulált útlemondási biztosítás elnevezésu biztosítási szerzôdési feltételeinek jellemzôirôl közérthetô, egyértelmu és részletes írásbeli tájékoztatást kaptam, a kalkulált útlemondási biztosítás feltételét a szerzôdés megkötése elôtt átvettem, tartalmát megismertem és az abban foglaltakat kötelezônek ismerem( ismerjük ) el.”
dátum ..........................................................................


....................................................................................
aláírás